2013. decemberében országosan 155 ezerrel kevesebb álláskereső szerepelt a nyilvántartásban, mint egy évvel korábban. A fenti tényt hozzáértők - és kevésbé hozzáértők - különböző okokkal magyarázzák. Vannak akik a munkahelyeknek a versenyszférában megnövekedett számával, mások a közfoglalkoztatás növekvő mértékével, megint mások az elvándorlással és a nyilvántartásból valamilyen ok miatt eltűnt munkanélküliekkel.

A KSH legfrissebb, január 3-án közzétett adatai szerint a munkanélküliségi ráta csökkenése 2013. szeptember-novemberben is folytatódott. Az előző év azonos időszakához képest 1,3 százalékpontos csökkenés (9,3%-ra) ténylegesen 57 ezer fővel kevesebb munkanélkülit és 87 ezerrel több foglalkoztatottat jelent.

A KSH adatai szerint az év elejéhez képest növekedés tapasztalható a foglalkoztatottságban. A III. negyedévi munkanélküliségi ráta országosan és az egyes megyékben is alacsonyabb az I. negyedévben mértnél - kivéve Hajdú-Bihar megyét. Itt fél év alatt 4 400 fővel emelkedett a munkanélküliek száma.

A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája országosan nézve - a KSH legfrissebb adatai szerint - 59,3 %-os. A hírek ugyanakkor arról szólnak, hogy Győr-Moson-Sopron megyében mindössze 3,9 %-os a munkanélküliség. Hazánk nyugati területein a köztudat szerint is több a lehetőség, jobbak a munkavállalók elhelyezkedési esélyei. Mi lehet ennek az oka?

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2013. augusztus-októberben 57 ezerrel többen dolgoztak, mint 2012. ezen időszakában. A munkanélküliek száma 29 ezer fővel csökkent a tavalyi év azonos időszakához képest. Ezek biztató adatok, ugyanakkor több kérdés merül fel. Kik azok, akiknek javultak az elhelyezkedési esélyei és miért éppen nekik? A foglalkoztatottság növekedése egy hosszú folyamat része és további előrelépés várható, vagy csak átmeneti javulásról van szó?

Míg az állásközvetítő oldalak nagy része a sablonos önéletrajzok sikerére esküszik, addig az önéletrajz írás tanításából megélők az egyedire. Természetesen mindkét oldal álláspontja érthető. Hogyan lehetne könnyen, gyorsan feldolgozni sok száz egyedi önéletrajzot és ki fizetne olyan tudományért, amely nélkül jól meg lehet élni? Kérdés, valójában melyikkel jár jobban az álláskereső.

Munkanélküliek és rosszul fizetettek ezrei gondolkodnak külföldi munkavállaláson. Szomszédaik, közeli és távoli ismerősöseik, de gyakran még családtagjaik is azt tanácsolják nekik, hogy máshol próbáljanak szerencsét. A diákokat röghöz kötéssel igyekeznek hazai munkavállalásra ösztönözni, sokan mégis külföldre indulnak. Ezt tudomásul lehet venni vagy meg lehet próbálni hazahívni őket.

A magas munkanélküliség és az alacsony fizetések egyik lehetséges "ellenszere", ha az ember külföldre megy dolgozni. Sokan ajánlják ismerőseinek, hogy ne üljenek itthon munka nélkül vagy éppen "éhbérért", induljanak neki a világnak. Egy szakmunkás legalább háromszor annyit keres odakint, de akár szakma és nyelvtudás nélkül is el lehet helyezkedni.

Gyakran találkozunk álláshirdetésekkel, melyekben szociális munkást keresnek, de elgondolkodtunk-e már rajta, mi az a "szociális munka"? Mi a lényege, miért van rá szükség - egyáltalán van-e rá szükség? Járjuk most egy kicsit körbe ezt a témát!

Még másfél hónap és vége a tanévnek. Sokan már most is dolgozni szeretnének a diákok közül. A nyári szünet elején is el lehet kezdeni keresgélni, de ha jobb diákmunkát szeretnél, nem érdemes nyárig várnod. Szinte mindig találhatsz álláshirdetéseket, melyekben diákmunkára keresnek jelentkezőt. Az iskolaszövetkezeteket ennek ellenére nem érdemes kikerülni.